Az öngyújtó kovaköve cérium-vas ötvözet, amely cériumból és lantánból készül.
Az öngyújtó egy kicsi tűzkészítő eszköz, amelyet főleg dohányzásra és tűzkészítésre, de főzéshez és egyéb tűzkészítéshez is használnak. Az öngyújtó fő alkotóelemei a gyújtószerkezet és a gáztároló doboz. Amikor a gyújtószerkezet működik, szikrákat bocsát ki a gázterületre, hogy meggyulladjon. A gyújtási mechanizmus a legaktívabb része az öngyújtók fejlődésében, és egyben összetettebb szerkezetű is.
A gyújtási mechanizmus jellemzői szerint az öngyújtók 6 típusra oszthatók: kovakő acél kerék öngyújtók, piezoelektromos kerámia öngyújtók, mágneses indukciós öngyújtók, akkumulátoros öngyújtók, napelemes öngyújtók és mikrokomputeres öngyújtók.
Az öngyújtó által használt gáz főleg gyúlékony gáz. A legprimitívebb öngyújtók kovakőgyújtókból származnak. Amikor a rugós ravaszt meghúzzák, a szikra keletkezik a kovakövön, és meggyújtja a száraz leveleket. Az első időkben leginkább benzint használtak, napjainkban azonban butánt, propánt és cseppfolyósított petróleumgázt. Nyomásuk után a légtartályba töltik, és miután a levegőbe engedik, elnyelik a hőt, gyorsan elpárolognak és tágulnak, így könnyen meggyulladnak.
Az öngyújtó üzemanyaga főleg éghető gáz. Az első időkben leginkább benzint használtak, de sajátságos illata miatt ma már ritkán használják. Manapság butánt, propánt és cseppfolyósított petróleumgázt használnak. Nyomásuk után egy zárt légdobozba töltik, és miután a levegőbe engedik, elnyelik a hőt, gyorsan elpárolognak és tágulnak, ezáltal könnyen meggyulladhatnak. Az öngyújtóban használt bután (CH3-CH2-CH2-CH3) az n-bután, amely két azonos molekulaképletű (C4H10) alkán-szénhidrogén gyűjtőnév. Beleértve: n-bután és izobután (2-metil-propán) .A bután gyúlékony, színtelen, könnyen cseppfolyósítható gáz. Fontos alapanyag a petrolkémiai és szerves nyersanyagok fejlesztése szempontjából, felhasználása egyre nagyobb figyelmet kapott.
kapcsolódó javaslat : BUTANE HOME PLASTIC+METAL HOSE IGNITER OQ-9008W

Megosztás a facebookon